Az irodalomterápia Magyarországon

Dr. Oláh Andor belgyógyász volt hazánban az első, aki betegeinek a gyógyszerek mellé egy-egy gyógyító történetet is "felírt" receptre.  

Ma már számos helyen, köztük kórházakban, pszichiátrián, könyvtárakban, iskolákban, idősek otthonában és a civil szférában is alkalmazzák ezt a személyiségfejlesztő, önismereti módszert. 

Hazánkban az irodalomterapeuták összefogó szervezete a Magyar Irodalomterápiás Társaság, mely meghatározza a terápia etikáját, rögzített kódexében. E szerint tarom én is az üléseket. 

Az irodalomterápia vagy más néven biblioterápia a művészetterápiák közé tartozik, ahol egy-egy szöveg áll rendelkezésre az önismeret mélyitésére. Nem a hagyományos irodalom órákra kell gondolni, ahol szöveget elemeztünk, mert itt a személy, azaz TE állsz a középpontban, s a szöveg "csak" egy eszköz, amellyel közelebb kerülhetsz legbelsőbb énedhez, problémáid, elakadásaid megoldásához. Az irodalomterápia verbális módszer, ami azt jelenti, hogy itt beszélni kell, de legalábbis a lehetőség adott. Először akár kevesebbet, aztán egyre többet, hogy elindulj a saját utadon, és elérj az általad kitűzött célig. 

A foglalkozásokon a szövegeken túl egyéb önismereti módszereket is alkalmazunk, lehet, hogy zenét hallgatunk, rajzolunk vagy írunk.

Vannak nyitott és zárt csoportos foglalkozások az egyéni terápia mellett. A nyitott csoport azt jelenti, hogy bármikor csatlakozhatsz hozzá, és nem feltétlenül kell minden egyes alkalmon részt venni. Ezt magad döntöd el, motovációd, időd, önismereti célod függvényében. 

Zárt csoportjaimon egy-egy témát dolgozunk fel több alkalmon keresztül, s a tagok azonosak mindvégig. A terápia célját közösen határozzuk meg. Itt nincs lehetőség arra, hogy idő közben csatlakozz, mert ez egy komplett önismereti folyamat. A zárt csoportnak köszönhetően a hangulat egyre meghittebb, intimebb, a csoporttagok egyre jobban ismerik egymást és mernek beszélni magukról. A csoportból kiszállni lehet.